A mai napot oktatáson töltöttem, és a holnap is erről fog szólni. A fejem majd' szétesik, olyan fáradt vagyok. Hihetetlen, mennyire türelmetlen tudok lenni másokkal. Ott ülök munkaidőben, tehát megfizetik a semmittevést, és mégis tiszta ideg vagyok, ha arra kell várni, hogy valaki hosszú percek után végre megtalálja egy program ikonját, vagy képes legyen végre átmásolni egy doksit egyik könyvtárból a másikba. Negyedóránként jutunk el nagy nehezen egy olyan pontig, amikor végre be lehet szúrni egy szövegdobozt, vagy át lehet állítani egy címsor betűtípusát. Ha ebben a két napban nem kapok idegbajt, akkor soha. Azért tévedés ne essék, jól szórakoztam, főleg az elején, amikor az előadó képes volt az írásvetítőtől kezdve ismertetni a prezentáció történelmét, s olyan vicces kifejezéseket használt, mint hátradobó tábla (= flip chart), vagy menetelő hangyák (= szaggatott vonal).