December 1-jén kiosztották a 2005. évi Nagy Testvér Díjakat. A díj hivatalos honlapját megnyitva meg lehet tekinteni a díjazottakat, illetve aki nem tudná, miről szól ez az egész, erre is választ kaphat. Itt a blogban már több olvasó is felhördült különböző világnapok szervezése, díjak kiosztása ellen, én azonban nem vagyok ennyire radikális az ügyben. Vannak díjak és ünnepnapok, amelyek nevetségesek, és semmire sem jók, de ez is csak egy reklámozási mód. Ha van egy eszméd, amire fel szeretnéd hívni az emberek figyelmét, és az ügy mellé állítani sokakat, akkor erre remek. Például az Aids világnapja sosem tűnik feleslegesnek. Ha a kerékpárosok nem jelöltek volna ki egy napot maguknak, a budapestiek tényleg elhinnék Demszky Gábornak, hogy a biciklisták nincsenek sokan, és nem kell figyelembe venni szükségleteiket a közlekedés tervezésekor. Az autó- vagy vásárlásmentes nap sem valami utankozó borjúcsorda ötlete, mögöttük szimpatikus nézetek állnak, csak hát ugye árral szemben úszni nem könnyű. A Nagy Testvér Díj valami különlegesség mindezek között. A jelölést nem csak az kaphatja, aki/ami cselekedetével törvényt is sért. Lehet, hogy a törvény nem rendelkezik róla, vagy épp megengedő, a közösség (ami most éppen Magyarország lakosságát jelenti) viszont nem megy el mellette. S mint ilyen, nagyon fontos szerepe van a rohanó életünkben már-már elfeledett erkölcsi szabályok fennmaradásához, amelyek mondjuk ugyanúgy folytonosan változnak, mint a minket körülvelő világ, mégis megőriznek valami olyan rendet, amelyet a törvényalkotók legnagyobb erőfeszítésükkel sem tudnának.