Itt a nagy vérengzésben el is feledkeztem a saját rákomról :) és arról, hogy volt egy kellemes élményem a magyar egészségüggyel. Történt ugyanis, hogy pénteken reggel magamhoz térve látom, csupa vér a hálóingem. Forgattam mindenfelé, nehezen akartam elhinni, hogy a hátán véres. Nézem magam a tükörben, már amennyire az ember a hátát látja benne, de semmi különöset nem vettem észre. A lakás összes tükrét behordtam a fürdőszobába, körbepakoltam magam velük, a nagyítósat is irányba fordítottam, és akkor láttam meg, az egyik anyajegyem olyan, mintha kézigránát robbant volna a közepén. Nem nagyon tudtam mire vélni, meg is ijedtem hirtelen, ilyenkor előtör belőlem a full hipochonder, már érzem kimenni a vért a lábamból, lepereg a szemem előtt a temetésem, meg ilyenek. Pont zsúfolt napom volt, amibe sehogy sem tudtam beleilleszteni egy rendelőben ücsörgést, úgyhogy vad telefonálásba kezdtem. Amikor a harmadik orvos is azt mondta, ráérek ezzel hétfőig, megnyugodtam. Feltételeztem, nem akarnak eltenni láb alól, amíg be nem szedtek tőlem legalább 2-3 vizitdíjat (de gonosz vagyok), ahhoz pedig legalább hétfőig életben kell tartaniuk. Vasárnap már halálomon voltam, mert netes fórumokon olvastam a különböző anyajegy-műtétekről. Parám mértéke a plafont verdeste. Amikor megláttam a doktornőt, aki nagyjából John Travolta testméretű, s kezébe képzeltem a szikét, nem lettem sokkal bátrabb. Pedig nagyon aranyos volt, mindent részletesen elmagyarázott, végül szökellve mentem az utcán a munkahelyem felé, ilyen sem volt még.
A lényeg, megtudtam, hogy még növésben vagyok. Na nem függőlegesen, hanem bőrileg, anyajegyileg. Megmikroszkópolták a hátamat, kenegetni kell nagyon, a széltől is óvni, minden mozgáshoz, sporthoz, dörzsölés-veszélyes tevékenységhez leragasztani (ez azért nagyon könnyű, mert pont a melltartóm pántjánál található), havonta orvoshoz vinni, s fohászkodni. Kimetszhetné, de egyelőre nem ajánlja. Rohadtul fájna és olyan csúnya maradna a helye, hogy a plasztikáztatás sem segítene jelentősen rajta. Búcsúzóul még megkérdezte, mit csináltam, ami ezt idézte elő. Aludtam, bocsánat. :)