Olyan jókedvűen indult a nap, hogy a bejelentkezésnél szmájlit írtam a felhasználónevem mellé. Persze a freeblog nem tudta értelmezni, nem szokott hozzá a bőréből kiugró Antibaby-hez. Aztán a főváros megbolondult, folyamatos szirénázás hallatszott, tömött aluljárókban, járókelők közt bújócskáztak a dolgozni nem járó (?) "tüntetők", s egy kolleganőm majdnem sírva fakadt, mert az ablakuk alatt kigyulladt egy áruház, de nagyon. Én pedig eközben két jónevű sajtóorgánum képviselőjével is beszélgetést folytattam arról, hogyan élhetnék meg az írásból működhetnénk együtt a jövőben. Konklúzió nincs, csak lehetőségek, és mosoly az arcomon.