Csak a munka, a munka...
Egyébként nem azért nem írok mostanában a magánéletem részleteiről, mert olyan szemérmes lettem, vagy mert nem jól alakulnak. Egyszerűen azért, mert nincsenek. Bár ma pont az a nap van, amikor randim volt a fiúval, akivel együtt élek. S ez nem ellentmondás. Az előző posttal sem. Néha például látom aludni vagy hallom, ahogy csörög a kulcsa a zárban. Ha ennél hosszabban is összefutunk ebben a hatalmas lakásban, azt rögtön elmesélem. Ja, és az ügyvezető úr civilben action hero. Ezt is ma tudtam meg. Nem hittem el, amikor mondta, mert az igazi action hero-k titkolni szokták, hogy azok. Ezt meg is mondtam neki, mire elgondolkodott, és cinkos mosollyal közölte: Eksönhírója válogatja. Ahha. Van egy szabad hetem feldolgozni.