Olyan lelkesen megterveztük a barátnőmmel, hogy felkelünk reggel korán, veszünk neki tévét, aztán mind a 45 kilóját felcipeljük a negyedikre... ahogy azt Móricka elképzeli. Ezzel szemben arra ébredtem, hogy nem bírom lekapcsolni az ébresztőt, meg úgy eleve semmit sem bírok, ami mozgással kapcsolatos. Átfordulni, felülni, ilyesmi. Két évre jut egy ilyen nálam, legutóbb bécsi utazásom első napját állt be a nyakam, vállam, hátam... nehéz megmondani, hogy melyik. Szerencsémre sosem akkor jön rám ez a vacakság, amikor egyedül vagyok, nem is tudom, mi lenne, mert mobilért sem tudnék nyúlni, meg felülni sem, szóval amíg valaki nem törné rám az ajtót a szagomra gyanút fogva, addig itt feküdnék mereven.
Dris már rutinos, tud egyszerre tovább aludni és engem felültetni. Aztán érdekes, fájdalommal, de megy a gépelés, és mindjárt azt is letesztelem, be tudok-e ülni önállóan a fürdőkádba. Mindenesetre a tévécipelés ma elmarad. Lesz helyette több órás gyógymasszázs.