Nem új hobbink, hogy nézegetjük a gyerekeket az utcán, milyen édesek, jaj, de szeretnénk mi is, mikor lenne jó belekezdeni, hogy ne haljunk éhen a gyesből stb. Egy ilyen hétköznapinak induló beszélgetés közepette Dris - mintha a világ legtermészetesebb dolga lenne - benyögte, lassan nekiveselkedhetnénk a gyerekprojektnek. Majdnem lenyeltem keresztben nem csak az egész melegszendvicset, de a teljes Bambi Presszót. Meglepődtem, na. Azt hittem, még elleszünk 1-2 évig azzal, hogy de jó lenne, ha...
Éjjel nem nagyon bírtam aludni. Forgolódtam össze-vissza. Bepánikoltam kicsit, azt hiszem. Az járt a fejemben, ha már megfogan a baba, valahogy ki is kell jönnie belőlem. Nincs mese, nem lehet visszavonni, végig kell csinálni. Nagyon szeretném, de kell egy kis idő, míg összeszedem magam, hogy belevágjak.
Normális ez? Eddig kellemes izgatottsággal vártam, hogy végre itt tartsunk, most meg határozottan félek az ismeretlentől. Vannak dolgok, amiket senki nem csinálhat meg helyettem. Csodás feladat vár rám, tudom, de jaj...