Ahhoz képest, hogy du. 1-kor még úgy volt, hogy nem megyek (de "a lényeg, hogy megtehetném"*), jó kis túrát tekertem végig a délután és az este folyamán. Két fős kis csapatunk a Városligeti bringaemelésre 7 fősre duzzadt, majd áttekert a Tűzraktér nevű helyre, ahol spontán módon összeismerkedett egy pár fős fiatal színitársulattal, akik vidéki szereplésükről tértek vissza Budapestre, és nagy sikerükre való tekintettel meglehetősen boldogok és felszabadultak voltak. Olyannyira, hogy amikor némi sünözés (brr), telefonszámcsere és kerékpárszerelési ígérettétel után megkérdeztük, és ők mivel foglalkoznak, a Tűzraktér ruhatárhelyiségében rögtönzött színielőadást tartottak nekünk Julius Caesar-ral, Brutus-szal, Cleopatra-val. Egyszerre volt komoly és komolytalan, klasszikus és modern, ízes és szlenges, exklúzív és félig improvizatív. 2 színész, 7-8 néző, egy kb. 4 nm-es helyiségben. Kedves és jópofa gesztus, csak a srácok nevét nem tudtuk meg.
Szokás szerint addig éreztem jól magam, amíg a társaság fele nem lett pohárcsapkodós, rosszpoénsütögetős, hangoskodó részeg, ami alapból is zavar, de ha kerékpárral vannak és isznak, akkor pláne. A bringa is jármű, részt vesz a közlekedésben, és mint ilyen, felelősség. Így szerintem az ivással nem összeegyeztethető.

(* Ha van Critical Miss és Critical Moms, akkor javaslom bevezetni a Critical Mens-t a nehéz napokat élő lányoknak, rövidített távval vagy szimulátorral.)