Azt az erős fájdalmat, ami néhány hete rám tört, szerencsére nem éreztem azóta, de akkor megígértem magamnak, hogy kivizsgáltatom, mi okozza a haspuffadást és mitől görcsöltem annyira.
A kutakodás két szálon fut. Az egyiket a háziorvosom tartja a kezében. Vért vetetett tőlem, és beutalt hasi ultrahangra. Az előbbi hamar megtörtént, pár nap múlva már be is olvasta telefonba az eredményt: tökéletes vérképem van. A hasi ultrahangra meg október közepére kaptam időpontot, erről már a blogban is írtam.
A másik szál a nőgyógyászati. Július közepén történt, ami történt, azóta pedig még mindig nem jött meg a menzeszem (ma már 72. napja). Állítólag 4-6 hét a normális idő, hogy rendeződjön a ciklus. A 9. héten voltam bent az ügyeleten, megállapították, hogy semmi bajom, ami meg a vérzést illeti, várjak. Mondjuk mást nem is tudtam volna tenni, mint várni. Azért a 10. héten már kicsit furának éreztem, hogy semmi változás, úgyhogy felhívtam a dokimat, aki azt mondta, ha még következő hétre sem jön meg a vérzés, telefonáljak. Nem jött meg. Telefonáltam. Asszongya, külföldön van épp, a hét vége felé hívjam újra. Kafa.
Nem vagyok egy hipochonder típus, de kezdett aggasztani a dolog, úgyhogy kutakodni kezdtem a neten. Sajnos nem sok használható információra bukkantam, de a rémtörténeteket "szerencsére" mindig kiadja a Google. Mire elolvastam azt a pár cikket, amit felleltem, már benne volt a bogár a fülemben, hogy igazából befelé (vagy felfelé?) vérzek, és ebből meddőség is lehet, vagy akár kivehetik a méhem. Mivel orvosi útmutatást eddig nem sokat kaptam, elkezdtem parázni, hogy talán tényleg ilyen szörnyűségekről van szó. A parából meg jól felszívtam magam, és nekiálltam telefonálni. Elsőként az ultrahangra, mert ha már a nőgyógyász nem tud fogadni egy-két napon belül, legalább a hasamat nézzék meg! Nagy nehezen (némi jajveszékelést kellett hozzá előadnom) kiderült, hogy van ám fizetős rendelés is, és oda akár már másnap reggelre kapnék időpontot. Hurrá! Nem tudom, korábban miért nem mondták, de most lecsaptam rá. Nem szórom most a pénzt akármire, de pár ezrest megér, hogy ne izguljak végig még 3 hetet a semmiért.
Ma reggel éhgyomorra, de 8 dl vízzel a hólyagomban kellett megjelennem az UH-n. Ugye fizetős rendelésről van szó, ráadásul időpontra hívtak, de persze már reggel 9-kor fél órás csúszásban voltak. Telített hólyaggal azért az nem mindegy. Még szerencse, hogy a Fehérvári úti Egészségközpont szép, felújított, besüt a nap az ablakain, tehát egy leányálom ott ücsörögni.
Bejutottam. Egy ritka kedves doktornő fogadott. Hiába csak hasi UH volt a beutalómon, kifakadtam neki, mennyire nem értem, mi zajlik belül, úgyhogy nagyon alaposan megvizsgált. Nem csak a hasamat és a két oldalamat (asszem, máj, vese, epe...), de még a méhemet is alaposan megultrahangozta. Ritkán tapasztalom, hogy ilyen lelkiismeretesen foglalkozik velem egy orvos.
És hogy mi az eredmény? Egy rakás papírt kaptam arról, hogy minden rendben van, semmit nem találtak. Sem a méhemben, sem a hasamban nem látható rendellenesség. Ennek örülök, de akkor mi a bajom?