Végre eljutottam a nőgyógyászhoz, aki alapos vizsgálat után közölte, hogy az ég egy adta világon semmi bajom nincs. Igaz, hogy vetélés után 4-6 hétre meg szokott jönni a menzesz, nekem meg már a 12. hetem kezdődött meg nélküle, de ha nem jött meg, az csak azt jelenti, hogy az én lelkemnek nehezebb feldolgoznia, ami történt. Nyugodjak meg! Aztán kaptam kis fehér bogyókat. Ha azokat beszedtem, és még utána egy héttel sincs semmi, akkor hívjam fel!
Ezen nagyon meglepődtem. Mármint nem a bogyón, hanem hogy az én lelkem nehezebben... Persze nem tudom, mit értünk feldolgozás alatt, meg kinek mennyire könnyű vagy nehéz, de én úgy érzem, az első hét vagy talán másfél volt kritikus. Azután viszont, hogy gyertyáztam és elbúcsúztam, már csak rossz, de távoli emlékként gondoltam rá, amin túl vagyok, csúnyán fogalmazva "le van zárva". Azóta ezzel kapcsolatban nem érzem letörtnek magam, sőt, az elmúlt 2-3 hétben már minden egyéb problémám ellenére is kimondottan jó kedvem van.
Tényleg nem értem, miért mondta ezt, de ott nem is kérdeztem rá, mert azzal voltam elfoglalva, hogy felszívódott a ciszta és szervileg minden rendben van. Örülök neki.

Másik orvos (házi) meg pár napja fogadott, nézi a tökéletes vérképem, meg a semmi rendellenességet nem mutató hasi ultrahangot, és látom rajta, hogy nincs több tippje. Halkan odasúgtam, hogy ha van még, amit megtehetek, inkább választom azt, mint hogy következő lépésként alulról-felülről megtükrözzenek, és kiderüljön, hogy ott sincs semmi bajom. Bólogatott. Kiötlöttük együtt, hogy akkor elhagyhatnám ezt meg azt a kaját, írhatnám, mit, mikor és mennyit eszem, meg hogy mikor milyen tüneteket tapasztalok. Aztán, ha rájövünk valami összefüggésre, akkor jó, ha meg nem, akkor tükrözés.
A meglepetés az első hétvégi bevásárlásnál ért. Nem is olyan könnyű tejtermékmentesen étkezni. Egy csomó dologban van, amit enni szoktam, és a legtöbbet nem pótolja semmi. Oké, mondjuk sajt és joghurt nélkül hosszabb időt is kibírok, mint 2 hét (meg ugye a tofut szeretem), de a kávé tej nélkül... Nagy lelkesen vettem szójatejet, hogy mostantól én is ilyen baromi menő leszek... hát, a hányinger kerülget tőle. Biztos hozzá lehet szokni, de én úgy döntöttem, inkább két hétig nem kávézom és mással fogom koffeinhez juttatni a szervezetem, minthogy ebből még egy kortyot igyak, vagy csak a szagát megérezzem.
Amúgy élvezem, tiszta kihívás.