Délelőtt az emeletünk lakói kihívták a rendőrséget, ugyanis másfél hét alatt 3x törte fel valaki a szomszédunk tárolóhelyiségét, amely az emeleti folyosóról nyílik, és ahol elfekvő cuccait és egy hűtőládát tart. Az első betöréskor nem vittek el semmit, csak összekészítették a sarokba, látszott, hogy vissza fognak térni. A szomszéd hölgy minden értéket behordott a lakásába, ennek ellenére másodszor, sőt, harmadszor is felfeszítették a zárat. A legutóbbi eset tegnap, fényes nappal történt. A szombati ebédhez szükséges húst akarta kivenni a hűtőládából, de amikor a tárolóba megpróbált bemenni, a zár fel volt feszítve ismét, viszont hiába akart benyitni, érezte, hogy valaki nyomja belülről az ajtót. Nagyon megijedt, és mivel egyedül volt otthon két kiskorú gyermekével, nem hősködött, hanem beszaladt a lakásba. A zárt bejárati ajtón keresztül hallotta, hogy a betörő kirohan a lépcsőházba. Az ablakból próbálta meglesni a betolakodót, de 10 percen át senki sem ment ki az épületből. Majd egy baseball sapkás, 16 év körüli ismeretlen fiú távozott a házból. Az asszony ijedelmét megértem, de a másik oldali szomszédunk – kicsit túllihegve a problémát – rémtörténeteket kezdett mesélni, amellyel jól beparáztatott minket. Végül, az eset után egy nappal, a hölgy kihívta a rendőrséget. Amilyen eseménytelenül töltöttem a hétvégét, már ez is kalandnak számított. (A mai kaja mustáros, almás makarónisaláta. Nagyon finom.)