Bélának kijár egy kis "jutalék", mert amióta találkozgatunk (hú, nem találtam a megfelelő szót), majdnem duplájára nőtt a látogatottság. :-)
Hihetetlen dilemmáim vannak. Úgy csinálok, mintha először járnék valakivel. Lehet ebbe belejönni egyáltalán? Sosem tudom, mikor illik, mikor időszerű először megfogni egymás kezét, először csókolózni, és mikor kerüljön sor más testiségre. Szeretném neki megmutatni az otthonom, de egyelőre csak azt, s attól tartok, félreérti. Ilyeneken töprengek mostanság. István barátom szerint 1 hónap, mások szerint 3 is eltelhet az első érintésig, csókig. Ilyenkor lotyónak kellene éreznem magam, amiért én már a második randin ki voltam bukva, hogy nem fogja meg a kezem, s hogy a moziban még a könyökünk sem ér össze? El voltam keseredve.  Nem tudtam eldönteni, vajon félénk, vagy nagyon tudatos. Már azon gondolkodtam, hogy talán csalódott bennem, s nem is tetszem neki annyira. Aztán, ahogy vártuk az éjszakai buszt, egyszer csak magához húzott. Elcsattantak az első csókok, és azóta szemlátomást megváltozott a srác, sokkal lazább lett. Egyszer annyira szeretnék belelátni a fejébe, vajon min agyal, milyen kétségei, milyen parái vannak velem kapcsolatban.