Rien szülije március végén van (egy napon velem), de már januárban mutatta az Ikea katalógusában, hogy milyen tükröt kér ajándékba. Egyik nap ismét szóba hozta, vajon emlékszem-e még, hogy azt szeretné. Igen, mondtam is anyámnak, de aggódtam, hogy ha ő megy el a boltba, talán nem azt veszi meg, amit Rien szeretne, ezért magamra vállaltam a beszerzés feladatát. Rien viszont múltkor azt mondta, új munkahelye úgyis a budaörsi Ikea közelében van, úgyhogy megveszi ő, aztán találkozunk, átadja nekem a tükröt, én neki a pénzt, aztán én találkozom anyuval, aki odaadja nekem a pénzt, én meg neki a tükröt, mintha én vettem volna meg. Ma felhívott anyám, hogy vasárnap köszönteni akarja Rient, úgyhogy be kellene már szerezni azt a szerencsétlen tükröt. Én felhívtam Rient, hogy vegye meg a tükröt, és talizzunk, mert még vasárnapig anyummal is össze kell futnom, hogy átadjam neki. Erre Riennek remek ötlete támadt: mivel öcsém, Dugó szintén Budaörsön dolgozik, találkozzanak ők egymással, átadja neki a tükröt, az öcsém hazaviszi anyunak, de úgy csinál, mintha tőlem kapta volna, hogy anyu ne tudja, hogy Rien magának vette meg az ajándékát. Vállaltam, hogy felhívom az öcsémet, és beadom ezt neki. Majd' 10 percig magyaráztam Dugónak, hogy jutottunk erre a döntésre Riennel, és hogy kivel kell találkoznia, és mit kell mondania majd otthon anyunknak. Dugó türelmesen végighallgatta a történetet, majd a maga higgadt, már-már flegma, mély hangján csak annyit mondott: "Nem lehet ezt egyszerűbben?" Erre nem számítottam. Hónapok óta szervezzük Riennel az akciót, erre ő azt mondja, lehetne egyszerűbben? Döbbent csönd a telefonban, majd megkérdeztem: "Hogy gondolod?" Erre ő: "Rien megveszi magának a tükröt, tőlünk meg megkapja borítékban az árát." Oh, genious. Visszahívtam Rient, hogy jó-e neki így. Jó volt. Felhívtam anyut, hogy jéééé, most derült ki, (még szerencse, hogy időben), hogy Rien már megvette magának a tükröt, de azzal a szándékkal, hogy valakitől ezt kapja születésnapjára. És hogy mi lenne, ha vasárnap nem a tükröt adnák neki oda, hanem a pénzt? Anyunak tetszett a dolog, de erőltette, hogy azért ő szeretné ezt a bizonyos tükröt látni, úgyhogy Rien hozza el vasárnap hozzájuk. Visszahívtam, immár x-edszer Rient, hogy megkérjem, vigye magával vasárnap a tükröt.
Huhh. Hát, így mennek nálunk az ajándékozások. Csupa meglepi minden ünnep.