Leszokom a kávéról. Ez szánt szándékom. A kólától már sikerült megundorodnom, bár néha még iszogatok belőle, az első korty nagyon jól esik, de a mindennapi, vagy kétnapi kólászat a múlté. Tök simán megy a kávétlanság is. Már 3 napja nem ittam, ami hős tett ebben a piszkosul álmosító időben. Szerencsére főnököm 2, mások szerint 3 hétig szabin van, úgyhogy nem kell napi kétszer főznöm, és ez megkönnyíti a dolgomat. Ha mégis megkívánom az illata miatt, akkor koffeinmenteset rendelek a sarki kávézóban. Egész jól elterveztem, remélem, hogy sikerül. Büszke lennék magamra.
Zsuzskával tegnap megint akkorát beszélgettünk, hogy csak na. Minden a lakásfelújításából indult, színek, formák, anyagok és stílusok jöttek szóba, aztán kiszaladt a számon, hogy nem bírom az ódivatú cuccokat. Régóta bántott már, nem csak Zsuzska, hanem sokak ki nem mondott, csak érzékeltetett véleménye, amely szerint: ami trendi, és ami modern, az értéktelen, múlandó, vacak. Egyszerűen idegesít, hogy egyesek lenézik azokat, akik adnak a külsőségekre is, s szerintük az ilyen ember felületes. Én meg úgy gondolom, hogy igényes. Az az ideális, ha a lelkünket, az agyunkat és a külsőnket egyszerre fejlesztjük, vagy tartjuk karban. Gyakori, hogy nem jut mindre energiánk, de ha valaki az egyiket elhagyja, ne érezze úgy, hogy ő emiatt több annál, mint aki arra is odafigyel! Féltem, hogy megbántom Zsuzskát, hogy esetleg lenézőnek fog tartani, de nem tudtam magamba folytani a véleményem. Igyekeztem nagyon jól megválogatni a szavaimat, mert segíteni akartam, nem piszkálni. Bölcsességének és más emberek gondolatai iránti érdeklődésének köszönhetően elmaradt a hajtépés, helyette egy hosszú eszmecserét tartottunk, majd ma reggel széles mosollyal újságolta, hogy elmesélte párjának a beszélgetésünket, és a srác teljes mértékben nekem adott igazat. Micsoda megkönnyebbülés. :)