Gombapaprikás galuskával volt az ebédem. Nem mai, maradjunk annyiban. Savanyút éreztem, s elmerengtem, vajon a galuska vagy a gomba romlott, aztán hogy csak hányni fogok, vagy meg is halok. De azért megettem, mert piszkosul nem lett volna kedvem főzni valami mást.
Ma kezdetét vette a Nagy Dris Projekt, vagyis mától augusztusig minden hétvégén dolgozni fog, aminek előkészületei miatt már kb. 2 hete elhanyagol, legalábbis ahhoz képest, amilyen figyelmet (állandót) én igénylek. Az első egyedül töltött nap nem megy rosszul, de július közepén biztos rám fog törni a frász, a "nyárzárási pánik", miszerint mindjárt ősz, aztán tél, és én nem voltam sehol se, nem érintett vizet a lábujjam, napot a bőröm. De ez csak hiszti nálam, mert ha valaki strandra hív, általában inkább nem megyek. Nők, mi?