Az, hogy szakad az eső napok óta, nem is hangol le annyira, mint hogy eszméletlenül fáj a szemem. Minden este bedumálom magamnak, hogy reggelre nyoma sem lesz ennek az egész szúró érzésnek, de lassan kezdek megijedni. Úgy dumáltam meg magammal, hogy ha hétfőig nem nyugszik meg, elmegyek dokihoz. Addig nem, mert valószínűleg csak a sok számítógépezés miatt fáj, és nem örülnék, ha feleslegesen turkálnának a szememben.
Amúgy, ha minden jól megy, és hétvégén is úgy buzog bennem a tettvágy, mint most, akkor lesz blográdióm. Leküzdöttem minden lelkiismeretfurdalást, ami a dalok publikálásával, és azok után jogdíj be nem fizetésével jár. Mondjuk nem én vagyok a lemezgyártás anyagi csődbe kergetője, az biztos, meg ugye hasznom sincs abból, hogy a kedves látogatók meghallgatják a kedvenc dalaimat, úgyhogy felfoghatjuk úgy is, hogy reklámozom a szívemhez közel állókat, s mint ilyen, legyenek hálásak.
A dalok válogatásánál bajban voltam, mert rendkívül sok stílust kedvelek, s félő, hogy ha valamelyiket kihagyom, egy felemás kép rajzolódik ki rólam. A másik gond az, hogy mivel nem töltögetek le a netről, abból tudok válogatni, ami úgy amúgy megvan nekem. Lesz pár olyan, amit most még nem csíptek, de majd jól megmondom, hogy igazából jó az, és akkor mindenki belerajongja magát, de nagyon. Legszívesebben egyébként videoklipeket publikálnék, de nem tudom, azt hogy kell.