Péntekre szabadságot vettem ki. Nem a melegek, hanem Dris miatt. Elkísértem laborba, ahol különböző testnedveket csapoltak belőle. Utána annyira megkönnyebbült, hogy megjött a nagy jókedve, nem lehetett lelőni, pörögtünk egész nap. Van valami különleges feelingje a hétköznap délelőtti napsütésben teraszon kávézósdinak, úgyhogy ezzel indítottunk. Aztán a Király és Paulay Ede utcán végigsorakozó lakberendezési boltokat céloztuk meg, "csak nézelődünk" címszóval, ami kimondottan energiaigényes tevékenység, úgyhogy csak az egyik utcát tudtuk végignézni. Kora délután aztán Dris elment, mert hívta a kötelesség (munka), s Zsuzska csatlakozott hozzám. Pszichodrámára mentünk, ez is a melegfesztivál egyik programja. Egyikünk sem vett még részt ilyesmiben, de nagyon érdekelt minket, hogy mi lesz. Felkészültem arra, hogy a lelkem apró miszlikre lesz aprítva, úgyhogy még kezdés előtt vettem egy csomag papírzsebkendőt. Felesleges volt, a könnyeim maximum a röhögéstől csordulhattak volna ki. Nagyon klassz társaság verődött össze, rendkívül szórakoztató volt, miközben tanulságos is. Gondolom, hogy három órában nem lehet ennél többre jutni, de szívesen részt vennék egyszer egy hosszabb, mélyebbre hatoló pszichodrámán is, ahol esetleg a zsebkendőmet is használnom kell. Állítólag jó módszer az önismeret fejlesztésére.
Az első és legalapvetőbb szabály, hogy minden, ami elhangzik, illetve történik, az titok, úgyhogy személyekre vonatkoztatva nem mondhatok semmit. A saját élményeimről viszont nem tilthatja meg senki, hogy beszéljek. Megismerkedtem egy tündéri meleg párral, amit mindig is szerettem volna. Mivel a felvonuláson egyedül veszek részt, valószínűleg hozzájuk fogok csatlakozni. Ezen a páron kívül még egyedül érkező, s valóban egyedülálló melegek és leszbikusok is részt vettek, valamint minket is beleszámolva három nem leszbikus nő volt még jelen. 3 óra leforgása alatt 11 ember nehézségeit, problémáit ismerhettük meg. Mondhatnám, hogy 11 tragikus életet, de mindenki olyan könnyedén tárta elénk a dilemmáit, s olyan fejlett személyiséggel álltak a gondjaik megoldása elé, hogy ilyen kifejezést használni degradáló lenne.
Nem mondtam meg rögtön, hogy én nem leszbikus kapcsolatban élek. Amikor kisebb csoportokra kellett bomlania a társaságnak, s úgy kezdtünk beszélgetni, hamar kiderült. Először úgy éreztem, megfagy a levegő a teremben, nem tudom, hogy ellenséget láttak-e akkor bennünk Zsuzskával, vagy csak értetlenül álltak a helyzet előtt, de próbáltam feloldani a hangulatot, és röviden elmondtam, mennyire érdekel a meleg kultúra, a meleg társadalom, és hogy a saját életemben is küzdök, a magam eszközeivel azért, hogy a melegeket elfogadják az ismerőseim. Megdöbbentem, amikor az egyik srác azt mondta: "Akkor te valami politikai párttól jöttél?" Uhh. Dehogy.
Aztán úgy érzem, befogadtak. Nagyon aranyosak voltak, klassz élményekkel jöttem ki, de Zsuzska is áradozott róluk.