Most már biztos - hacsak nem történik addig valami nagyon váratlanság -, hogy megyünk Bécsbe. Úgyhogy pár napig nem leszek itt. Viszünk egy okos kis készüléket, amibe mindent feljegyzek, és egy másik okosat, amivel meg a vizuális oldalát örökítem majd meg a nyaralásnak. Nagyon várom már. Ügyesen oldottuk meg, hiszen ahhoz képest, hogy mennyibe kerül, nagyon igényes lesz minden. A vonat mindössze három óra alatt ér az osztrák fővárosba, és ráadásul tiszta, kulturált. A helyi közlekedést tartalmazza az akciós vonatjegy, a szállodát pedig nem kellett a legolcsóbb kategóriából választani, mivel egészségpénztárból fizetjük. Létezik egy bizonyos Bécs Kártya is, amivel éttermek, múzeumok is kedvezményt adnak (és a közlekedés ingyenes, de az már mindegy). A kaján amúgy sem szeretünk spórolni, szerencsére Dris is egyetért ebben velem. Mi nem azok vagyunk, akik konzerveket visznek a hátizsákban, vagy képesek zsömlén és kefíren élni egy olyan országban, ahol jobbnál jobb éttermek vannak. A kaja az egyik legnagyobb örömforrás az ember életében, szerintem igazán sokat veszít, aki nagyon spórolni akar rajta. A Libriben leültünk, és megnézegettünk néhány Bécsről szóló könyvet. Alapvetően antituristák vagyunk, vagy legalábbis nem a szokásos templom, múzeum, kastély vonalon indulunk el egy idegen országban, sokkal inkább a kortárs kultúra, művészet, a fiatalok élete érdekel minket. Szerencsére az útikönyvek egy kisebb része már alkalmazkodik a modernebb szemlélethez is, illetve a mi igényeinkhez, úgyhogy a Pálmaház, a kastélyok és a kávézók mellett az éjszakai élet, a divattervezők városnegyede, a kozmopolita bolhapiac (bármit is jelent ez), és a rockkoncertek is szerepeltetve vannak. A szálloda, ahol szobát foglaltunk, a Prater közelében helyezkedik el, s szintén nagyon közel található a Dounau Kanal-hoz (gyk: a Duna mellékága, egy helyes kis folyócska, sok kicsi hidacskával). Itt jegyzem meg, hogy én "vénásan" ángolos vagyok, ami nem azt jelenti, hogy jól beszélem a nyelvet, hanem hogy azt az egyet vagyok képes kedvelni... Szóval előre is elnézést kérek minden németestől, ha bármit helytelenül mondok, írok.