A szombat (24-e) furán jött ki. Szinte semmi sem sikerült. A fenyővásárlás közben összesaraztam a csizmámat, s a tisztító hab még nagyobb foltot hagyott rajta, a vadi új, eddig nagyon óvott világos színű csizmám tehát most foltos. A múltkor elkezdett takarítás második felére elég kevés idő maradt. A karácsonyi verzió időbeosztását még gyakorolni kell. A kaja ugye frissen jó, tehát az ember a főzést a végére hagyja, viszont a főzés után megint lehet takarítani a konyhát. Karácsonyfával kapcsolatban ugyanez. Ha már minden kész, felállíthatjuk a fát. Az persze hullik, úgyhogy utána porszívózni kell, nehogy széthordjuk a tűleveleket a tiszta lakásban. Aztán a díszítéskor ismét hullik egy kicsit, tehát megint porszívózni kell. Az idei faállítás amúgy is gyengén sikerült, többször eldőlt, mire sikerült kiegyensúlyozni. Amúgy viszont szép formájú, és csak arany díszekkel szépítettük. Erős illata van, hamar beleszerettem. A Murphy-karácsony úgy folytatódott, hogy a süti készítése közben kiderült, a puding kukacos. Az üzletek termsézetesen már bezártak, újat venni nem tudtam. Kb. ennyi. Azért az este jól sikerült. Itt voltak anyósomék, kaptunk egy nagyon klassz edénykészletet, amire régóta vágyott Dris, és én is nagyon értékelem. Viszont mindannyian annyira fáradtak voltunk, hogy már csak egy közepesen punnyadt beszélgetésre maradt energiánk, aztán szépen elbúcsúztunk. Drissel kettesben töltöttem a szentestét. Majd' leragadt a szemünk.