Anyu jobban van, bár az orvosok még nem tudják, mi váltotta ki a majd' egy hétig tartó rosszullétét. Dris is beteg, hétfő óta torokgyuszi+folyamatos orrfújás, köhögés. Most már ő is jobban van, de a héten két olyan éjszaka is volt, amikor pokrócokkal, párnákkal és újságokkal kivonult a fürdőszobába, hogy én tudjak tőle aludni. Persze mindig csak reggel tudtam meg, hogy ő a kád mellett, a földön éjszakázott, és bár meglehetősen elleneztem a dolgot, másnap is megcsinálta, jó nagy lelkiismeret-furdalást okozva ezzel nekem. Pedig nem is csináltam semmit. Bírom benne, hogy ennyire figyelmes és önfeláldozó, de hát együtt élünk és szeretjük egymást, ha valamelyikünk beteg, azért nem kell száműznie magát a szobából. Együtt sírunk, együtt nevetünk... vagy mi.
Ugyan péntekre már a tűrőképességem határára értem, de azért próbálok sürögni-forogni, most is citromfű és eukaliptusz illóolajat párologtatok, főzök, mosok, rendezgetek, és folyamatosan szedegetem a lakás különböző pontjain felbukkanó használt papírzsebkendőket.