"Szegény embert az ág is húzza."- mondta Dris, de még nem tudtam, mire gondol. Aztán mikor elvonszoltam a náthával telt fejemet a fürdőszobáig, és belenéztem a tükörbe, rájöttem. Történt ugyanis, hogy egyik este, egészen közel hajolva a tükörhöz, mindenféle reflektorokkal megvilágítva, nagyítóval a kezemben észrevettem egy apró miteszert a szám szélén, s ahogy lenni szokott, azonnal nekiestem. Addig nyomkodtam, míg az addig láthatatlan kis pöttyről és környékéről lejött az összes bőr, és persze olyan feltűnő lett, hogy minden kollegámnak csak arra tévedt a szeme egész nap. No, ez ma reggelre odáig fajult, hogy a folt egészen feketés színűvé vált, nyílván ilyen, amikor gyógyul. Konkrétan olyan, mintha... ezt inkább mégsem írom le. Viszont tök jól jön, hogy épp most vagyok beteg is, és nem kell emberek közé mennem.
