Anyám telefonált az öcsémnek, hogy hazajön a kórházból. Ez tegnap délután 2-kor történt. Öcsém lemondta a programjait, és várt, hogy majd segít kicsomagolni, és együtt töltik az estét. Tudni kell, hogy a kórház előtt áll meg az a busz, ami egészen hazáig elviszi, átszállás nélkül. Az utazási idő kb. 30 perc. Este 7-8 körül Anyám még sehol, a mobilja meg kikapcsolva. Természetesen ilyenkor az ember mindenféle rémtörténetekre gondol, talán rosszul lett, elrabolták, ilyesmi. Erre este 9 körül kiderült, hogy a tőlük két házra lakó rokonoknál van már órák óta. Haza persze nem szól, hadd aggódjunk. Annyira jellemző ez rá...