Negyedszer is voltam a dokinál, megkaptam a pecsétes papíromat, hétfőtől dolgozom. Nem vagyok gyógyult, krákogok, ráadásul hideg utcai levegő hatására fuldoklom is, de most már muszáj melózni menni. Egészen jól meg lehetett ezt dumálni a dokival, adott olyan gyógyszereket, amivel az irodában is tudom gyógyítgatni magam, ráadásul olyan rendes volt, hogy az egyiket odaadta a szekrényéből, nem is kellett fizetnem érte. A váróban előtte és utána is felbosszantottak. Legalább 4x lekislányoztak, amitől nekem égnek áll a hajam. Márciusban leszek 29, és bár hülyepicsaságnak tűnhet, nem csípem az idegenekkel való tegeződést, hát még, ha egyoldalú. Konkrétan nem is a tegezéssel van a bajom, hanem azzal, hogy olyan emberek, akik a nálam fiatalabbakat és a nálam idősebbeket is magázzák, engem tegeznek, és lekislányoznak. S ezzel azt sugallják, hogy hozzám máshogy viszonyulnak, nem felnőtt nőként kezelnek. Szerintem ez tiszteletlenség, és egyre jobban zavar. Tudom, hogy nem látszom annyi idősnek, amennyi vagyok, és azt is tudom, hogy sok 20 éves 40-nek tűnik. De éppen azért, mert mások korának megállapításánál nagy esély van a tévedésre, lehetnének egy kicsitudvariasabbak. Végülis az azért látszik, hogy nem vagyok gyerek. S egy huszonévesnek tűnő fiatal nőnek egy vadidegen férfi ne mondja már azt, hogy "szevasz", mert megagyabugyálom.

A ma 42 éves Bridget Fonda egyike a számomra legszimpatikusabb színésznőknek. Nagyon bírom a pisze orrát, a kislányos mosolyát, valahogy olyan természetes, aranyos, nem tipikus hollywoodi jelenség.