Az ex-szel való üzenetváltás még kezdetleges, úgyhogy nincs írnivalóm róla. Talán csak annyi, hogy nagyon szeretnék vele tisztázni egy rakás dolgot, de elég nehéz. 5 és fél év elég nagy idő, nem tudhatja az ember, hogy a másik milyen irányba változott. Ha legutóbb még megértő volt és bízhattam benne, most akkor sem kezdhetem rögtön a téma közepén, ki tudja, milyen reakciókat vált ki belőle a monitor előtt ülve. Dris nem finoman jelezte, hogy örülne, ha nem találkoznánk személyesen, a kommunikáció ezért az e-mail szintjén marad. Megértem, hogy Dris esetleg féltékeny, hiszen tényleg sok emlék felszínre jött, s abszolút szeretettel gondolok vissza erre a fiúra. Azt hiszem, ez természetes. Az eddigi felnőtt éveim felét vele töltöttem, örökre meghatározta az életem. Azóta is előfordul, hogy bizonyos döntéseimnél, eseményeknél eszembe jut, az ex vajon mit szólna hozzá. Az összes korábbi barátomra szeretettel gondolok, mindegy, hogy akkoriban milyen hangulatban váltunk el. Ez csak velem van így?