Gondoltuk, hazafelé megnézzük a Hortobágyot, én korábban még nem jártam arra. Kirakodóvásár kirakodóvásár hátán, a matrjoska babától a gyapjúbéléses mamuszig mindent lehet kapni, ami engem mindig elképeszt, de nyilván van rá kereslet, ha ennyi helyen árulják ezeket. A 9 lyukút is megnéztük, mert azt egyszer az életben kötelező, de csalódás volt. Az egy dolog, hogy az időjárás miatt nehéz megközelíteni, ugyanis térdig ér a sár. Az viszont meglepett, hogy milyen romos a híd maga. Turisták milliói mennek el megnézni, költik a közeli településeken a lóvét, számomra kézenfekvő, hogy a fő csalit, a hidat rendben kellene tartani.
Gondoltunk még egyet, és a lovas napok rendezvénye irányába kezdtünk el gurulni. Az út szélén beszedték a pénzt, aztán kb. 40 méterrel később bedugultunk, úgy, hogy se előre, se hátra. Parkolóhely nuku, a rendező személyzet tanácstalan, a bemutató megközelíthetetlen. Csaknem két órás araszolgatás után jutottunk vissza a kiinduló pontra, mert azt mondanom sem kell, egy idő után feladtuk, hogy bejussunk, már csak a kifelé út izgatott minket. Önjelölt forgalomirányítók okoskodtak, néha össze is vitatkoztak. Az egész valami iszonyat volt. Két másodpercre zökkentünk ki a bezártságérzetből, amikor megláttuk a tömegben gyalogolni Demszky Gábort, s ekkor kimerevedett egy kis álomkép a Budapestre való mielőbbi visszajutásról. A főváros hirtelen békés, nyugodt, szervezett, európai városnak tűnt.
Ui: Debrecenben van Radio Flyer bolt. Remek ötlet. Cool(t). (További fotók: 1, 2, 3.) Ez pedig csak nektek, csak most, csak itt.