Az itthon főzött kávé nagyon finom, de tőlem merőben idegen, hogy az ágyban, vagy a lakás bármelyik pontján hódoljak eme kultúrának. Tudom, ez csak egy szokás, de annyira szeretek kávézóba járni, hogy miután megittam az első itthonimat, hónom alá csaptam jelenlegi legfontosabb olvasmányaimat, vagyis a kávéfőző és a laptop használati utasítását, és lementem üdítőzni (!) a törzshelyemre. Kicsit furcsán néztek, amikor regény vagy újság helyett kiterítettem a kis asztalkára a kávéfőző leírását, de végülis ki mondta, hogy csak politikai és sporthíreket szabad olvasni? Utaztam az új villamossal, egyetlen megállót, csak a próba kedvéért. Nekem nagyon bejön. Sokkal kényelmesebb a fel- és leszállás, kulturált, csendes, nem zötyög, nem csikorog, észre sem veszed, ha kanyarodik, s a pletykákkal szemben tágasabb, mint a régi szerelvények. Az ablakokat hőtartó fóliával vonták be, így bent valamivel alacsonyabb a hőmérséklet, mint az utcán. Nem értem, miért fikázzák olyan sokan, de ha nem tetszik nekik, járjanak csak az elődjével. Én inkább ezt szeretném. Drukkolok, hogy a BKV és a főváros vezetése végre meg bírja oldani a problémákat, és lehetőségünk legyen végigsiklani a körúton, csak úgy, csendesen.
És itt egy kis villamosdesign-történet az arra fogékonyaknak.