Nem adtam fel, nem ment el a kedvem. Tegnap, majdnem teltházas időpontban érkeztem az edzőterembe, s igyekeztem a lehető leghamarabb keresztül jutni a recepciónál történő adminisztáción. Utána már minden oké volt. A teremedzőt meglátva nagyot sóhajtottam, már ránézésre is szimpatikus, velem egykorúnak tűnő lány. Bár csak negyedóra volt hátra a munkaidejéből, türelmesen, kedvesen, segítőkészen körbevezetett, megmutatott mindent, ráadásul az én nyelvemen sikerült beszélnie, tehát megértettük egymást. Azon kevesek közé tartozik, akitől nyugodt szívvel fogadom el a tanácsokat, s közben nem kell azon agyalnom, hogy ha azt csinálom, amit mond, akkor egy olyan riasztó, felpumpált gnómmá válhatok, mint amilyen ő. Teljesen rendben volt minden, egy rakás kérdésemre válaszolt, a gépek pedig egyszerűen szuperek. Nem kell azon aggódnom, amíg használom őket, hogy ha esetleg elfogyna az erőm, lábamra ejtem a súlyt vagy megsérülök. Nagyon profi a kialakításuk, a terem elrendezése szintén. Ami a társaságot illeti: vegyes. Megtisztelő, hogy egy légtérben izzadhatok egy "művészúrral", sajnos egyetlen normális fotót sem találtam róla a neten. Új húsként persze megtalálnak a bárgyú, jópofizó fiúk, s fürkészve nézegetnek a lányok, amikor azt hiszik, nem látom. Mindent összevetve nagyon kedvesek.
Reggelre izomlázam lett, deréktól lefelé kicsit nehézkes a mozgásom, de ez most öröm, legalább érzem, hogy megdolgoztattam magam.
Reggelre izomlázam lett, deréktól lefelé kicsit nehézkes a mozgásom, de ez most öröm, legalább érzem, hogy megdolgoztattam magam.
