Szegény Drisnek az indulás előtti órákban még van egy rendezvénye. Reggel a kopogására ébredtem, öltözzek gyorsan, nem működik a cucc, amit vinnie kell, szüksége van a segítségemre. A nap rohanással, idegeskedéssel telt. Ha ezt túléljük...
Aztán mikor végre hazaértem, s volt egy kis időm bedobálni a ruháimat a bőröndbe, majd' megfagyott ereimben a vér. Az e-mailjeim közt ott lapult egy a koncertet szervező cégtől, német nyelven, amelyen csak pár szót beszélek. Ennek ellenére végigbetűztem, s a tök ismeretlen szavakból szépen összeragta a hülye, parás agyam, hogy kész, lemondják a koncertet. A sztárt kórházba szállították / letartóztatták / kiutasították Németországból / vidéken van eltemetve... a megfelelő rész aláhúzandó. Tiszta ideg voltam, futtattam az agyamon, ki fordíthatná le az e-mailt. Végül sikerült találnom egy rokont, tök ciki volt, mert egyébként sosem hívom fel, és én rettenetesen utálom az ilyen viselkedést, hogy ha segítség kellene, na akkor megkérdezem, mi újság. No de a lényeg: kiderült, a német koncertszervezők csak még egyszer meg kívánják köszönni, hogy tőlük vásároltam a jegyet, jó utat kívánnak, és segítségül csatoltak 3 weboldalt, ahonnan nagyon értékes információkat tudok meg a városról. Szállások, térképrészletek, árak, pályaudvari és egyéb szolgálatások tekintetében. S ehhez tartozóan elmesélem, hogy átugrottam a Libribe München térképért, s ha már ott voltam, belelapoztam egy útikönyvbe is. Jártam már Münchenben, nagyjából tudom, mit érdemes megnézni, de azért érdekelt, kiemelnek-e valami újdonságot. Meglepetésemre külön fejezet szól a homoszexuális turistáknak, leírva, a helyiek toleránsak velük, s informálva, merre vannak különösen meleg-barát városrészek, szórakozóhelyek. Bazz, az ott tényleg Európa!
A blogszerkesztő a tudatalattimba lát. Spamek közé tette az egyik "nemannyiraszeretem" kommentezőt. Pedig én nem, esküszöm, nem szűrök. Úgyhogy gyorsan vissza is állítottam, s jól leszidtam szegényt.