S én is jutok új ismeretek birtokába, bár lehet, hogy le vagyok maradva, s ez köztudott... Már az is új, hogy létezik "anorexiások dala". Aztán itt van ez a fiúcska (Daniel Johns), benne a klipben, azzal a szép arcával, már ebből alig hiszem, hogy súlyos önértékelési gondokkal küzd. Illetve mindez múltidő. Ahogy kicsit utána néztem, érdekes életutat találtam. Daniel Johns először is 4 hangszeren játszik, valamint énekel. 11 éves volt, amikor megalakult első zenekara, tök jó a neve: Short Elvis. 14 évesen egy másik bandát alapított barátaival, The Innocent Criminals néven. 1 évvel később egy tehetségkutató versenyen fedezték fel őket, az ausztrál Sony-val kezdtek dolgozni, s nagyjából itt ért véget az ötletes zenekarnevek kreálása, ugyanis a világhír felé már Silverchair néven tőrtek. Aztán jöttek a bajok. Daniel asztmás rohamai miatt fontos szerepléseket kellett lemondani, s ebben az évben az iskolából is kilépett. 19 éves korára már a világtól elzárkózottan, visszavonultan élt, magányosan, egy hatalmas házban. Ebben az időszakban sok verset írt és festett. Teljesen elszigetelte magát, s kizárólag a saját kreativitására figyelt, de közben számos fóbiája alakult ki, félt elhagyni a házát, félt a tömegtől, és a legtöbb ételtől is. Azt képzelte, hogy az étel borotvapengeként felvágja majd a torkát, máskor pedig, hogy korábbi kedvenc éttermében is megmérgezik a kajáját. Így vált súlyos anorexiássá. Szerencsére volt néhány ember körülötte, akik nem hagyták meghalni. A Silverchair zenekar 2000-ben tért vissza, ekkor Daniel Johns 21 éves volt. De az élet úgy hozta, hogy ismét kemény időszak következett, vírusos ízületi fertőzést kapott több testrészén is, s ez a betegség annyira tönkretette, hogy képtelen volt pár percnél tovább állva maradni, s előfordult, hogy még a gitárját sem tudta megemelni. A 2001-ben megjelent új Silverchair album hiába volt tele fontos, súlyos üzenetekkel, a lemezhez kapcsolódó turnét nem tudták megtartani. Daniel hosszan küzdött betegségével, majd kicsit jobban lett, s zenekarával néhány fesztiválmeghívásnak eleget tudott tenni. A fiatalember ekkor, 2003-ban találkozott a nála jó néhány évvel idősebb Natalie Imbrugliával, akivel szinte azonnal össze is házasodtak. S aki eddig nem rántotta elő a 100-as pzs-t, annak már csak pillanatai vannak hátra. Ugyanis ahogy a fiatal zenész weboldalán írják, "a szerelem hegyeket képes megmozgatni", azaz csodák csodájára Daniel új erőre kapott, s "mérföldköveket alkotott a zenetörténetben"- írja a fiú biográfiája, talán némi elfogultsággal. Naná, Natalie Imbruglia szerintem a világ egyik legszebb nője, a férjeként talán már kap némi önbizalmat az ember, de ez persze csak hülye elviccelése a dolgoknak. Mindenesetre érdemes megnézni a klipet, egy ilyen szerencsétlen múlttal rendelkező srácnak olyan az arca, a szeme, mintha az ujját sem vágta volna meg soha. (Egyébként Daniel Johns nagy környezetvédő, állatjogi-harcos, s az eddigiekből már szinte sejthető: vegán.)