Gondban vagyok, nem nagyon tudom, mit gondoljak az elmúlt két napról. Örültem, hogy be szeretne mutatni a szüleinek, de kicsit másra számítottam. Mondjuk tulajdonképpen semmire sem. De elég rövid idő után elkezdtem érezni, hogy nem érdeklem őket. S ilyenkor elkezdek feszengeni, mert ott vagyok valahol enni, megszállni, mosakodni, lődörögni... Persze nem tudhatom, más vidék, más ház, más habitus, más szokások... Nincs baj, nincs veszve semmi, csak nem sikerült kialakítani azt a kapcsolatot, amit szerettem volna. Még azt sem mondom, hogy nincs közös témánk. Csak egyszerűen nem érdeklem őket. Érdekes, hogy a kedves testvéreivel viszont kimondottan könnyen zajlik a kommunikáció. Nem adom fel, meg görcsölni sem fogok. De ha őszinte szeretnék lenni, akkor váltam ismét önmagammá, amikor hazaértünk.
Sajnos még egymás közt sem volt módunk megbeszélni a történteket. Érdekes, vidéken milyen lassúak voltak a napok. Este 7-kor már simán túl lehettünk a tisztálkodáson, s csak vártuk az alvás idejét. Viszonylag korán feküdtünk, későn keltünk. Kipihentük magunkat. Budapestre visszaérve pedig már az első este elúsztunk, fél 2-kor tudtunk elaludni, s listám van, mi mindenre nem jutott időnk és energiánk még így sem. Pedig ki sem mozdultunk otthonról. Csak éppen a saját tempónkban éltünk, a saját ki birodalmunkban, ahol az evésen és alváson kívül számtalan lehetőség adódik még, s nehéz őket pár órába rendezni.
Sajnos még egymás közt sem volt módunk megbeszélni a történteket. Érdekes, vidéken milyen lassúak voltak a napok. Este 7-kor már simán túl lehettünk a tisztálkodáson, s csak vártuk az alvás idejét. Viszonylag korán feküdtünk, későn keltünk. Kipihentük magunkat. Budapestre visszaérve pedig már az első este elúsztunk, fél 2-kor tudtunk elaludni, s listám van, mi mindenre nem jutott időnk és energiánk még így sem. Pedig ki sem mozdultunk otthonról. Csak éppen a saját tempónkban éltünk, a saját ki birodalmunkban, ahol az evésen és alváson kívül számtalan lehetőség adódik még, s nehéz őket pár órába rendezni.
