Kellett bizony. Baromi jó, hogy vannak barátaim. A barátnőm és Árpi elraboltak, ahogy ígérték. S milyen jól tették! A Wasabiban foglaltak asztalt, még sosem voltam japán étteremben, úgyhogy ez alapjáraton emlékezetes marad. De amúgy is, mert minden nagyon tetszett, s nagyokat viháncoltunk, s boldog voltam. Sosem mentünk még együtt sehova, pedig a baráti háromszögünk már egy ideje létezik.
A sushi-bárban csalóka a sok kis adag, fél fogra való falatok, aztán ahogy rakosgattam magamba őket, egyszercsak éreztem, mindjárt rosszul leszek. Meg nem tudom mondani, mi mindent ettem, de nagyon finom volt. Valami rákot zöldségekkel, csípős löttyel leöntött szezámmagos banánt, finom rizst, szusit, valami joghurtos moszatot, spenótos tofukockákat, desszertnek cementízű habot, a többit a barátnőm definiálta jól: "rettenetesen kemény borzasztó csípőssel bevonva".