Kisherceg kommentjét olvastam egy blogban, arról mesélt, hogy egy időben minden este felírta, mi volt a nap "legnagyobb problémája". A papírokat eltette. Két hónap múlva ismét elővette, s nagyokat nevetett saját magán. Azt írja, "Egyszerűen szánalmas volt az egész... :)".
Szent meggyőződésem, hogy a problémáinkra szükségünk van, s ha nincsenek, elkezdünk gyártani magunknak. Minél banálisabb problémái vannak valakinek, annál nyugodtabb az élete, azt hiszem. De jaj annak, akinek egyszer csak se nevetséges, se komoly problémája nem marad. Milyen unalmas már úgy az élet! Mindezek ellenére úgy gondoltam, kipróbálom ezt a módszert. Biztos tanulságos lesz. Kezdésnek nem két hónappal, hanem mondjuk két héttel. (Kézenfekvő lenne hozzávenni a nap legnagyobb örömeit is, de lehet, tönkretenné a varázst, ha hetekkel később visszaolvasnám, jé, én ilyen hülyeségnek tudtam örülni? Az öröm maradjon csak meg örömnek.) Velem tart valaki? Június 12-én összegzünk.