Időnként úgy érzem, kifejezhető vagyok tárgyakkal. Pedig nincs tárgyfétisem, nem képviselnek túl nagy értéket az életemben. Megszerezhető valamik, amelyek azért vannak, hogy használjuk őket, aztán újakat veszünk belőlük. Nem gyűjtögetek, nem kímélek, nem érzek különösebb kötődést hozzájuk. Mégis kifejeznek engem, egyáltalán nem mindegy számomra, milyen mobiltelefont, milyen laptopot, milyen bútorokat, milyen mp3-lejátszót vásárolok. S most elsősorban a külsejére célzok, hiszen az majdnem természetes, hogy tudásban különböző készülékek közül a neki megfelelőt veszi meg az ember, de hogy a külcsínre is odafigyel, azt keveseknél tapasztalom. S olyan jól tud esni, amikor nagy ritkán egy-egy ember megjegyzi, ez a fürdőruha, ez a pénztárca "annyira te vagy..."
Dris mutatta ezt a kerékpárt. Azt mondja, Antibaby-s. Azóta nézegetem. Azt hiszem, ha bringa lennék, ilyen lennék. Ha meg sok pénzem lenne, ilyet vennék. Azok az apró részletek, olyan szépek...