Egy tizenkét darabos színesceruza-készlet boldog tulajdonosa lettem. Meglepő felfedezés, hogy papír-írószer boltba (megszokásból még mindig Ápisznak mondom) menni élmény. Egy ilyen üzletről tudok, ott a bolt elején vannak kihelyezve a csomagolópapírok, annál bejjebb még nem jutottam. Pedig tyűűű! Az a baj, hogy semminek sem tudom a nevét. Van pl. az a csíkokra vágott színes papír, amin keresztbe más színű papírcsíkokat lehet áthúzni egy műanyag (?), fém (?) pálcikaszerű szerszám segítségével. Vagy ott vannak a színes számolórudak, ami anno nem volt minden gyerek számára beszerezhető, talán padonként jutott egy csomag. Aztán a kék színű dobozka, amin fehér pöttyök jelzik, dobókocka akar ő lenni, bár az arányait nem sikerült eltalálni, kockához nem sok köze van, s egyébként korongokat tartalmaz, de nem vagyok képes felidézni, mire használtuk általánosban. Gumis betűtartó, zenélő számológép, négyszínű toll, emeletes (höh) gombfesték... Az időutazás élménye a radírosztályon teljesedett ki. Finoman orrom elé emeltem sorban a radírokat, s mélyen beszívtam kb. azóta nem érzett illatukat, amióta divatba jött a Rotring ceruza, a végén a kis saját radírjával. Az echte radírszag-versenyt testhosszal nyerte a KOH-I-NOOR.
A színesceruza-készlet 400,- Ft, nem is olyan vészes. Azt hittem, 1500,- alatt nem úszom meg.