Majdnem egy hete nem írtam blogot, de én sem tudnám megmondani, mi a pontos oka. Talán, hogy jó dolgokat szeretnék papírra (azaz monitorra) vetni, márpedig azok nem nagyon vannak. Leginkább munkahelyi bibik, energialeszívás jellemzi az elmúlt napokat, s megint egyetlen ember miatt rossz a társaság hangulata. Én, az egyébként éjfélig kukorékoló, este fél kilenckor már elalszom, másnap pedig azzal a gondolattal kelek, hogy: zuhanyzás, bugyi, zokni, kávé, fogmosás... milyen idő lehet kint és nehogy otthon hagyjam a gyomorgörcsöm.
A szituációt már ismerjük, és valószínű, hogy megint én leszek, aki kinyitja a száját. "Ez ilyen küldetésem nekem."
Oké, de kellene hozzá egy kis energia.