Szinte mindent bedobozoltam, Dris és apukája szétszedték a konyhabútort, átszállították, épp szerelik össze a másik lakásban. A konyha a szűk keresztmetszet, anélkül nehezen tudnánk átköltözni, hogy ne lenne lehetőség inni egy pohár vizet vagy főzni egy kávét, megkenni egy szelet kenyeret. A cuccok javát, azaz a többi bútort és a bedobozolt ruhákat, könyveket és minden mást egy nagyobb autóval, szombaton viszünk át.
Az új lak wowwowwowwow, eszméletlen zsírkirály. Szexepiljét az ablakok adják, nagy felületen és jól elrendezve sok fényt engednek a szobákba. Bár az is csúcs, hogy mostantól van erkélyünk, és külön háló. A nappali még kong az ürességtől, de máris kialakult a kedvenc kuckónk. Az ablakpárkány épp olyan alacsony és széles, hogy rá lehet kucorodni, a radiátor fölé, a hatalmas ablak sarkába. Mint az amerikai filmekben. (Valahogy így.) Onnan fogom nézni a hóesést és a napsütést is. Imádom már most.
Dris alig várja, hogy bringázhasson az üres nappaliban, de egyelőre csak keringőztünk benne. Én meg azt várom nagyon, hogy összegyűljön a pénz egy mindent elnyelő, hatalmas, tolóajtós gardróbszekrényre a hálóban.
