Egy pillanatig nem vitatom Will igazát, s köszönöm is neki, hogy megtalálta a videót, amit egy héttel ezelőtt halálra kerestem, aztán feladtam. Tehát nem vitatom az igazát, de bevallom, nekem ez a reklám tetszik, és ez nagy szó, tekintve, hogy az elmúlt sok évben alapjáraton kivert a víz szinte mindentől, ami magyarkodó vagy az akart lenni.
Amikor először láttam, a vége okozott csalódást. Soproni? Jaj. Sokkal jobb minőségű a reklám, mint a termék, amit eladni hivatott. Gondolom, széles réteget igyekezett megcélozni, de igazán köszönöm, hogy nem gulyással, kolbásszal és Rubik kockával jött elő. Így még én is célközönségnek érezhettem magam, egészen addig, amíg meg nem tudtam, mit reklámoz.
Szeretem benne, hogy hangulatos, hogy végre nem a kocsmai hímsovén poénkodás szintjét hozza, és hogy a srác (lehet, hogy az én műveletlenségem, de a youtube-ról tudtam meg a nevét: Száraz Dénes) akkora szenvedéllyel beszél. Bírom a száját, ahogy pattognak ki rajta a szavak, és a szemét, ahogy átéli mondandóját.
Igaz, igaz, országunk ettől nem lesz különb, mint amilyen, de egy-egy 45 másodpercre felvillan az illúziója.
