Ma vagyok 7 éve a cégnél.
2002. áprilisa, a két választási forduló között (marad-e a Fidesz?), és pár nappal a móri vérengzés előtt. Mintha tegnap lett volna, és mégis 100 éve.
Ennyi idő ugyanazon a munkahelyen, egy fiatalnak, a mai világban... szerintem ez nagy dolog, hadd örüljek neki!

Viccelődnek a kollegák, hogy a 7. évben szokott válni az ember, és ha csak a fele társaság lenne jelen, még vissza is poénkodnék. Délben kávésbögrével koccintunk a "nagy napra", elhangzik a bölcsesség, hogy pszichológusok szerint csak az a kapcsolat hal meg a 7. évben, ahol már a 2.-ban is gondok voltak, csak akkor még nem vettek róluk tudomást a felek. Ha felidézem, a cég és én a 2. évben nagyon jóban voltunk, kevés konfliktussal és sok örömmel. Nem csak az idő szépíti meg. Kb. akkor indult a blogom is, vagy egy kicsit később, de még mindig a jó időszakban.
Nem hiszem, hogy idén válunk, bár nem ártana egy kis párterápia...