Hosszú bejegyzést is írhatnék arról, milyen csalódást tud okozni egy szálloda, ahova pihenni megy az ember, de fáradtabban tér haza, mint ahogy elment, de nem írok, mert ahhoz most túl fáradt vagyok. Mindenesetre a Szent Orbán Hotelt csak azoknak ajánlom, akik nem szeretnek éjszaka aludni, akik nem igénylik, hogy ha egy hegyvidéki kistelepülésen szállnak meg, friss levegő és csend legyen, valamint azoknak, akik szeretnének négycsillagos árat fizetni alacsonyabb színvonalú szolgáltatásért (minden téren: étel, szoba, környezet). Bár nem tudom, pontosan milyen feltételek megléte után osztják ezeket a csillagokat, csak azt tudom, hogy ennyi pénzért sokkal többet várok, illetve máshol többet is kapok. Ahogy apósom mondta, ebből a hotelből épp a legfontosabb hiányzik: a minőségi szemlélet.

Ettől függetlenül a hétvégén jól éreztem magam. Anyósommal és apósommal még sosem voltunk ilyen jól meg, mint most. Elvesztettem a ping-pong és a bowling-szüzességemet, jártam olyan faluban, ahol az óvszerkínálat a banánosra, epresre és narancsosra korlátozódik (azt' slussz), és egy pici színt is felszedtem. Szombaton szinte egész nap sportoltunk, máskor egy hónap alatt sem mozgok ennyit. Jól esett, csak jobb lett volna, ha aludni is lehet utána.