Durva, nem? Jó hosszú idő, de még emlékszem az első napokra. Az élményre, hogy elkezdett nőni a látogatottság, jöttek az első hozzászólások, e-mailek, és akkoriban még igazán zavarba jöttem, ha a főoldalon láttam viszont valamelyik bejegyzésemet.
Ha visszagondolok, milyen voltam akkoriban... hát, egészen más, mint most. Valahol mégis ugyanaz az ember.
Egyébként mostanában ismét egyre jobban érzem magam. Sok a nehézség, de igyekszem kezelni és meglátni benne, mi lényeges és mi nem.
A hajtűkanyarral kapcsolatban meg arra jutottam, hogy nem lenne szerencsés és nem is tudnám pár bejegyzésben leírni, milyen változáson mentem keresztül és mik váltották ezt ki belőlem. Csak annyit tudok tenni, hogy a blog 8. évéhez már ezzel az új világnézettel kezdek hozzá. Ezzel fogom írni a következő bejegyzéseket, hisz úgy sem tehetnék mást. Az olvasók pedig lehet, hogy emiatt kereslet-kínálat elve alapján cserélődni fognak. Majd meglátjuk. Tehát ez itt egy pont, de csak az elmúlt 7 év végén.
