- szerkesztés alatt -

Antibaby naplója 2004-2013

Antibaby naplója 2004-2013

Temetés

Facebook Tumblr Tweet Pinterest Tetszik
0
2012. február 18. - Antibaby

Életemben először vettem részt temetésen. A halottról semmi, Jézusról annál több szó esett. Mindig így szokott lenni? Furcsállottam, és nem voltam vele egyedül.

13 komment

Ajánlott bejegyzések:

A bejegyzés trackback címe:

https://antibaby2004-2013.blog.hu/api/trackback/id/tr446824871

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

72833 2012.02.19. 14:43:21

református temetés volt? mert akkor ez normális. A református hit szerint a halottért márt nem tehetsz semmit - vagy üdvözül, vagy kárhozik, attól függően, megtért-e életében. Épp ezért pl nem is a halottért, hanem a következőért szoktak imádkozni. Katolikuséknál más a helyzet. az sokkal formálisabb, ceremónikusabb, ott jobban beszélnek a halottról is - ott ugyanis utólag is meg lehet váltani (gondoljunk csak a középkori cédulákra), meg ott az ember tettei "jópontok", befolyásolhatják hogy üdvözül vagy sem. Én voltam aztán teljesen polgári temetésen is, ahol szintén szép beszédet mondtak a halottról, hogy milyen jó ember, apa, nagypapa, munkatárs stbstbstb volt. (akkor is, ha esetleg nem) mondjuk ez engem jobban szokott zavarni (mármint az olyan méltatás, ami nem vagy csak kicsit igaz) mintha egyáltalán nem beszélnek a halottról. szóval lényeg a lényeg, nagyon sok függ attól, milyen felekezetű temetésről van szó. amikor először voltam katolikus temetésen (előtte csak polgárin), akkor nagyon fura volt a sok külsőség meg ceremónia, és idegen is...
Válasz erre 

2582 2012.02.19. 15:03:26

kisvirág: Köszönöm az infókat. Szerintem katolikus temetés volt. Ahogy írod, pont olyan fura volt nekem is a sok külsőség és a szertartás.
Válasz erre 

zsu 2012.02.19. 18:31:34

En voltam olyan reformatus temetesen is, ahol beszeltek a halottrol. Sot, csak olyan reformatus temeteseken voltam, jobban belegondolva. Olyan is volt, hogy a munkatarsak is mondtak beszedet... De ebben az esetben kis falu polgarmestererol volt. Gorog katolikuson es romai katolikuson is beszeltek a halottrol. Ugyhogy, talan ez volt a kivetel. Remelem.
Válasz erre 

73381 2012.02.20. 09:35:03

Az egyik egyházi temetésen, amin én is ott voltam (sajnos pont egy közeli kollégát búcsúztattunk) számomra a legmeghökkentőbb mondat az volt, amikor a pap/lelkész (nem tudom melyik volt) hosszasan beszélt arról, hogy akkor most hogyan és miért imádkozzunk azért az emberért, aki most ugyan még itt áll közöttünk, de majd következőként követi az elhunytat a túlvilágra... Ezt úgy nem is nagyon értettem... A papám és a mamám temetése viszont polgári volt, ebből kifolyólag a búcsúztatás is nagyon személyesre, ezáltal szívbemarkolóra sikerült. (És nem csak azért mondom, mert a nagyszüleimről volt szó.)
Válasz erre 

kicsinap 2012.02.20. 13:31:03

Én ki nem állhatom a temetéseket. Nem is értem, hogy mire jó az, hogy a gyászolók óriási fájdalmát még fokozzuk, és ezt végig nézze egy halom ember. Ezért is döntöttünk úgy, hogy a kisfiúnknak nem lesz klasszikus temetése, sőt temetőbe se temetjük.
Válasz erre 

2582 2012.02.20. 15:59:09

kicsinap: Én sem vagyok temetéspárti, ha lehet ezt így mondani, bár más okokból. Ezért nem voltam eddig egyen sem, csak most tettem kivételt. Nem tudom, mi történt a kisfiaddal, de erőt és kitartást kívánok!
Válasz erre 

kicsinap 2012.02.21. 08:21:47

Köszönöm, arra nagy szükségem van. Ma bemegyek az Államkincstárba, mondhatom majd el sokszor mi történt... Kicsi fiam, Vilmos 4 hónapot és 4 napot élt. Mélységesen hiányzik.
Válasz erre 

26323 2012.02.21. 10:53:19

Én eddig csak református temetésen voltam, és mindig beszéltek a halottról. Voltam viszont egyszer görög katolikus esküvőn, ami arról szólt, hogy mind bűnösök vagyunk és a pokol tüzén fogunk elégni, a házasulandó párt meg NÉV + szolgálóként hívta a pap, na az nagyon furcsa volt.
Válasz erre 

26323 2012.02.21. 11:00:08

Kedves kicsinap, mi nem ismerjük egymást, de a ba-n olvastam minden nap, amit Vilmosról írtál, és ismeretlenül is minden nap gondoltam és gondolok Rátok. Nagyon sok erőt kívánok!
Válasz erre 

2582 2012.02.21. 11:03:56

kicsinap: Nagyon sajnálom.
Válasz erre 

2582 2012.02.21. 11:05:30

Morri: Ez a görög katolikus esvős is érdekes.
Válasz erre 

Sehall 2012.02.21. 23:13:23

Kisvirag-nak igaza van. Legutolsó temetés, amin voltam, vallástalan, társadalmi szertartás, az elhunyt méltatása így-úgy, többek között: "nagyon szerette a társaságot, sok időt töltött barátai társaságában". Jah, kocsmatöltelék szeszkazán, aki sikeresen szétcseszte a felesége és a gyerekei életét. Amúgy ennek ellenére is sajnáltam, de a fenti mondatra elszállt belőlem az a kis kegyeleti érzés is. Halottról inkább semmit, mint hülyeségeket.
Válasz erre 

vera 2012.02.22. 09:06:50

Azt hiszem, az oroszoknal van, hogy a temetes kereteben vodkaznak egy jot, beszelnek a szep elmenyekrol, enekelnek-tancolnak. Oke, talan ez perverz, de inkabb ez, mint az orak hosszat tarto kozos siras. Ha pl en nem leszek mar, bucsubeszed meg hulyesegek helyett azt szeretnem, ha mondjuk mindenki elmeselne egy szamara kedves storyt rolam, emlekeznenek ram egy orat es ennyi. Kicsinap- ugyan ismeretlenul, de kitartast es erot kivanok en is neked!
Válasz erre 
süti beállítások módosítása