Ahogy piszokság volt, hogy anyukámmal kapcsolatban mindig csak a kiakadásaimról írtam, amikor meg jó fej, attól nem kaptam ihletet, ugyanúgy nem fair, hogy a tavalyi év állati lehangoltságát és negatív spirálját többször felemlegettem, most meg egy árva sort sem szentelek annak, hogy jól vagyok.

Ma jöttem rá, hogy idén, bár közel sem tökéletesek a dolgok, mégis összességében kiegyensúlyozottnak érzem magam, sok újdonságba kezdtem, mint pl. a KRESZ vagy a html programozás megtanulása, és persze itt az új munkahely... mindez pedig jó kedvet és sikereket hoz. Az imént pötyögtem le valakinek levélben, hogy a legnagyobb gondom a légkondik elől menekülés, és tényleg így van.

Vannak persze megoldandók. Nem vet fel a pénz, sőt. Nem stresszmentesek a napok, sőt. Nem vagyok még anyuka, sőt. De mintha én más lennék, mások lennének az energiáim.

Segített ebben több dolog is, pl. az a 3 kötetes könyv, aminek még mindig nem értem a végére, de ha egyszer igen, akkor majd a címét is leírom. Ha a sok teendő mellett van időm olvasni belőle 10-20 oldalt, akkor utána mindig a föld felett lebegek vagy 3 napig. Amikor kezdem megint elfelejteni "azt, ami van", akkor kukkant be a stressz az ablakon, de egy újabb adag a könyvből mindig helyre tesz. Majd írok erről, ha végzek vele, meg ha összeáll, hogy hogyan is tudom megfogalmazni a gondolataimat róla. Addig meg csak annyit, hogy igen, bejött az életembe a spiritualitás, szép lassan, és egész jól megy nekünk az együttélés, úgyhogy lehet, hogy marad.

Ja, csak azt akartam írni, hogy ez az év eddig jól alakul.

(A mai hangulat: Carbonfools - Fekszem az ágyon)