Olyan kapcsolatok mennek tönkre, akkora összeveszések vannak mostanában körülöttem, hogy már nem bírja a gyomrom. Ah, a gyomrom... Csak véletlen, hogy a szólás is így hangzik? Vagy tényleg ettől van a fájásom?

Feszkó, kimerültség, betegség és egyéb, nem kisebb nehézségek... Mindig azt hittem, ahogy élek, amit teszek, az hatással lesz a reakciókra, és most mégis olyan, mintha minden tőlem függetlenül történne. Ha hatost dobok, miért nem léphetek előre arra a mezőre, ahol már eloszlottak a felhők a fejem fölül?

Olyan kapcsolatok mennek tönkre, akkora összeveszések vannak mostanában körülöttem, hogy már nem bírja a gyomrom. Ah, a gyomrom... Csak véletlen, hogy a szólás is így hangzik? Vagy tényleg ettől van a fájásom?

Feszkó, kimerültség, betegség és egyéb, nem kisebb nehézségek... Mindig azt hittem, ahogy élek, amit teszek, az hatással lesz a reakciókra, és most mégis olyan, mintha minden tőlem függetlenül történne. Ha hatost dobok, miért nem léphetek előre arra a mezőre, ahol már eloszlottak a felhők a fejem fölül?

A háziorvos nagyon alapos volt. Láttam rajta, hogy komolyan veszi a problémámat, nem csak úgy lezavar 5 perc alatt, és már hívja is be a következőt. Még az életben nem hallgatta meg egy orvos sem a hasam, de most ez is megtörtént. Kikérdezett alaposan az étkezési szokásaimról, melyik étel után mit érzek, stb. Valamint végre valaki megerősített abban, hogy abnormális (így fogalmazott) mértékű a haspuffadásom. A következő lépés: vérvétel (emiatt nem aggódom, nemrég csináltak vérképet a baba miatt), hasi ultrahang, utána esetleg gasztroenterológia.
Ahogy az lenni szokott, ultrahangra időpontot csak október közepére tudtak adni. Fájdalmaim vannak? Akkor is. Ha romlik a helyzet, és már elviselhetetlen lesz, akkor meg menjek a sürgősségire, de ott akár egész nap is várni kell, ha úgy adódik. A sürgős(!)ségin.
Ez van. Szerencsére a fájdalmaim mára már abszolút minimálisra csökkentek.

A háziorvos nagyon alapos volt. Láttam rajta, hogy komolyan veszi a problémámat, nem csak úgy lezavar 5 perc alatt, és már hívja is be a következőt. Még az életben nem hallgatta meg egy orvos sem a hasam, de most ez is megtörtént. Kikérdezett alaposan az étkezési szokásaimról, melyik étel után mit érzek, stb. Valamint végre valaki megerősített abban, hogy abnormális (így fogalmazott) mértékű a haspuffadásom. A következő lépés: vérvétel (emiatt nem aggódom, nemrég csináltak vérképet a baba miatt), hasi ultrahang, utána esetleg gasztroenterológia.
Ahogy az lenni szokott, ultrahangra időpontot csak október közepére tudtak adni. Fájdalmaim vannak? Akkor is. Ha romlik a helyzet, és már elviselhetetlen lesz, akkor meg menjek a sürgősségire, de ott akár egész nap is várni kell, ha úgy adódik. A sürgős(!)ségin.
Ez van. Szerencsére a fájdalmaim mára már abszolút minimálisra csökkentek.

A háziorvos nagyon alapos volt. Láttam rajta, hogy komolyan veszi a problémámat, nem csak úgy lezavar 5 perc alatt, és már hívja is be a következőt. Még az életben nem hallgatta meg egy orvos sem a hasam, de most ez is megtörtént. Kikérdezett alaposan az étkezési szokásaimról, melyik étel után mit érzek, stb. Valamint végre valaki megerősített abban, hogy abnormális (így fogalmazott) mértékű a haspuffadásom. A következő lépés: vérvétel (emiatt nem aggódom, nemrég csináltak vérképet a baba miatt), hasi ultrahang, utána esetleg gasztroenterológia.
Ahogy az lenni szokott, ultrahangra időpontot csak október közepére tudtak adni. Fájdalmaim vannak? Akkor is. Ha romlik a helyzet, és már elviselhetetlen lesz, akkor meg menjek a sürgősségire, de ott akár egész nap is várni kell, ha úgy adódik. A sürgős(!)ségin.
Ez van. Szerencsére a fájdalmaim mára már abszolút minimálisra csökkentek.

A háziorvos nagyon alapos volt. Láttam rajta, hogy komolyan veszi a problémámat, nem csak úgy lezavar 5 perc alatt, és már hívja is be a következőt. Még az életben nem hallgatta meg egy orvos sem a hasam, de most ez is megtörtént. Kikérdezett alaposan az étkezési szokásaimról, melyik étel után mit érzek, stb. Valamint végre valaki megerősített abban, hogy abnormális (így fogalmazott) mértékű a haspuffadásom. A következő lépés: vérvétel (emiatt nem aggódom, nemrég csináltak vérképet a baba miatt), hasi ultrahang, utána esetleg gasztroenterológia.
Ahogy az lenni szokott, ultrahangra időpontot csak október közepére tudtak adni. Fájdalmaim vannak? Akkor is. Ha romlik a helyzet, és már elviselhetetlen lesz, akkor meg menjek a sürgősségire, de ott akár egész nap is várni kell, ha úgy adódik. A sürgős(!)ségin.
Ez van. Szerencsére a fájdalmaim mára már abszolút minimálisra csökkentek.

A háziorvos nagyon alapos volt. Láttam rajta, hogy komolyan veszi a problémámat, nem csak úgy lezavar 5 perc alatt, és már hívja is be a következőt. Még az életben nem hallgatta meg egy orvos sem a hasam, de most ez is megtörtént. Kikérdezett alaposan az étkezési szokásaimról, melyik étel után mit érzek, stb. Valamint végre valaki megerősített abban, hogy abnormális (így fogalmazott) mértékű a haspuffadásom. A következő lépés: vérvétel (emiatt nem aggódom, nemrég csináltak vérképet a baba miatt), hasi ultrahang, utána esetleg gasztroenterológia.
Ahogy az lenni szokott, ultrahangra időpontot csak október közepére tudtak adni. Fájdalmaim vannak? Akkor is. Ha romlik a helyzet, és már elviselhetetlen lesz, akkor meg menjek a sürgősségire, de ott akár egész nap is várni kell, ha úgy adódik. A sürgős(!)ségin.
Ez van. Szerencsére a fájdalmaim mára már abszolút minimálisra csökkentek.

Ma 8 hete, hogy elment a baba. Még nem állt helyre a ciklusom, pedig elvileg 4-6 hét alatt meg kellene jönnie az első menstruációnak. Nekem úgy 1 hónapja vannak premens tüneteim, de csak nem jött meg. Kezdtem aggódni.
Most pénteken este, a munkában, iszonyatos hasgörcs tört rám. Rólam tudni kell, hogy csak akkor veszek be gyógyszert, ha már nagyon elviselhetetlen a fájdalom, és most minden étkezéshez bekaptam egyet. Szombatra rosszabb lett, csak görnyedve tudtam kimenni a nappaliból a fürdőszobába. Vasárnapra meg már annyira fájt, és a hasfalam annyira meg volt keményedve, hogy majd' betojtam. Elindultunk a kórházba, a nőgyógyászati ügyeletre.
Megijedtem. Odafelé, az autóban már olyanok jártak a fejemben, hogy talán ki kell venni a méhemet, vagy valami hasonló. Biztos voltam benne, hogy bent tartanak, de még abban is, hogy azonnal műteni fognak.
A kórházban az ügyeletes orvos megvizsgált, jól kikérdezett, és megállapította, hogy semmi bajom. Megnyugodtam. Mégiscsak jobb úgy viselni a fájdalmat, hogy tudom, nem valamiért fáj, hanem csak úgy.

Ma 8 hete, hogy elment a baba. Még nem állt helyre a ciklusom, pedig elvileg 4-6 hét alatt meg kellene jönnie az első menstruációnak. Nekem úgy 1 hónapja vannak premens tüneteim, de csak nem jött meg. Kezdtem aggódni.
Most pénteken este, a munkában, iszonyatos hasgörcs tört rám. Rólam tudni kell, hogy csak akkor veszek be gyógyszert, ha már nagyon elviselhetetlen a fájdalom, és most minden étkezéshez bekaptam egyet. Szombatra rosszabb lett, csak görnyedve tudtam kimenni a nappaliból a fürdőszobába. Vasárnapra meg már annyira fájt, és a hasfalam annyira meg volt keményedve, hogy majd' betojtam. Elindultunk a kórházba, a nőgyógyászati ügyeletre.
Megijedtem. Odafelé, az autóban már olyanok jártak a fejemben, hogy talán ki kell venni a méhemet, vagy valami hasonló. Biztos voltam benne, hogy bent tartanak, de még abban is, hogy azonnal műteni fognak.
A kórházban az ügyeletes orvos megvizsgált, jól kikérdezett, és megállapította, hogy semmi bajom. Megnyugodtam. Mégiscsak jobb úgy viselni a fájdalmat, hogy tudom, nem valamiért fáj, hanem csak úgy.

Ma 8 hete, hogy elment a baba. Még nem állt helyre a ciklusom, pedig elvileg 4-6 hét alatt meg kellene jönnie az első menstruációnak. Nekem úgy 1 hónapja vannak premens tüneteim, de csak nem jött meg. Kezdtem aggódni.
Most pénteken este, a munkában, iszonyatos hasgörcs tört rám. Rólam tudni kell, hogy csak akkor veszek be gyógyszert, ha már nagyon elviselhetetlen a fájdalom, és most minden étkezéshez bekaptam egyet. Szombatra rosszabb lett, csak görnyedve tudtam kimenni a nappaliból a fürdőszobába. Vasárnapra meg már annyira fájt, és a hasfalam annyira meg volt keményedve, hogy majd' betojtam. Elindultunk a kórházba, a nőgyógyászati ügyeletre.
Megijedtem. Odafelé, az autóban már olyanok jártak a fejemben, hogy talán ki kell venni a méhemet, vagy valami hasonló. Biztos voltam benne, hogy bent tartanak, de még abban is, hogy azonnal műteni fognak.
A kórházban az ügyeletes orvos megvizsgált, jól kikérdezett, és megállapította, hogy semmi bajom. Megnyugodtam. Mégiscsak jobb úgy viselni a fájdalmat, hogy tudom, nem valamiért fáj, hanem csak úgy.