A háziorvos nagyon alapos volt. Láttam rajta, hogy komolyan veszi a problémámat, nem csak úgy lezavar 5 perc alatt, és már hívja is be a következőt. Még az életben nem hallgatta meg egy orvos sem a hasam, de most ez is megtörtént. Kikérdezett alaposan az étkezési szokásaimról, melyik étel után mit érzek, stb. Valamint végre valaki megerősített abban, hogy abnormális (így fogalmazott) mértékű a haspuffadásom. A következő lépés: vérvétel (emiatt nem aggódom, nemrég csináltak vérképet a baba miatt), hasi ultrahang, utána esetleg gasztroenterológia.
Ahogy az lenni szokott, ultrahangra időpontot csak október közepére tudtak adni. Fájdalmaim vannak? Akkor is. Ha romlik a helyzet, és már elviselhetetlen lesz, akkor meg menjek a sürgősségire, de ott akár egész nap is várni kell, ha úgy adódik. A sürgős(!)ségin.
Ez van. Szerencsére a fájdalmaim mára már abszolút minimálisra csökkentek.