A freeblog főoldalán vastagon szedve hirdetik:

„Elegünk van abból, hogy mindenhol csak töketlen, nyámnyila, béna nyúl férfiakkal találkozunk (kivéve persze azt a csoportot, akik más alapvető hibákkal rendelkeznek, pl. már családjuk van).

HonYomi és kislány versenyt hirdet annak bizonyítására, hogy létezik a nemlétező lovagias, előzékeny, sármos, jó humorú, erős, gyengéd, oltalmazó, jóseggű, jóillatú, magányos FÉRFI, aki izgalmas, szerető, szeretnivaló, figyelmes, nem dug félre, megvéd, megölel, kicseréli a villanykörtét, megjavítja a csepegő csapot, és még sorolhatnánk, de úgysem fér ki, úgyhogy hagyjuk a francba.

Jelentkezzen, aki meri hasonlónak érezni magát, vagy hallgasson örökre, ha nem, s dőljön dögkútba a remény.”

Aki olvassa az életem, tudhatja, hogy kezdem igazán bizalmatlan és férfigyűlölő időszakomat élni, de ez a felhívás akkor is bántja a szememet. Nagyon kíváncsi lennék, vajon a két blogger, vagy bárki, aki ugyanilyen maximalista nézeteket vall a társkeresésben, mégis mit ad cserébe. Ők elmondhatják-e magukról, vagy egyáltalán létezik-e olyan nő, aki elmondhatja magáról, hogy ugyanezekkel a tulajdonságokkal rendelkezik, tehát: illedelmes, előzékeny, csinos, kedves, szép arcú, jó humorú, intelligens, művelt, gyengéd, de erős is egyben, oltalmazó, jóseggű, jómellű, jócombú, egyedülálló, izgalmas, érdekes, sziporkázó, szerető, szeretnivaló, figyelmes, türelmes, hűséges, biztos otthont, biztos háttért nyújtó, gondoskodó, tud varrni, kenyeret sütni, kertészkedni, zoknit stoppolni, hajat vágni, könyvelni, háztartást vezetni, karriert építeni egyszerre, tökéletes türelemmel neveli gyermekeit, sosem késik el a szülői értekezletről, reggelente nem válogat órákig a ruhásszekrényében, s nem kell 40 percet a fürdőszobában töltenie, hogy embernek nézzen ki, stb.? Félreértés ne essék, nem gondolom, hogy a mai kor férfiai olyan nagyon vonzóak lennének számunkra, én sem találom a megfelelőt. De azért a legszebb reményű kapcsolatba is úgy kezdek bele, hogy tudom, bizony mindenkinek vannak hibái, a pasiknak és nekünk, nőknek is. Nem lehet mindenben tökéletesnek lenni. A jó kapcsolathoz rengeteg tolerancia és kompromisszumkészség szükséges, s éppen attól szép az egész, hogy vannak szerethető hibák mindkettőnkben, amit a másik elfogad, és segít a nehézségeink leküzdésében.

Amúgy meg ajánlom mindenki figyelmébe ezt a pár perces olvasmányt: http://www.nlc.hu/cikk.php?id=92&cid=17327