Állítólag nagyon beszédes, hogy az ember mit álmodik. Hát, a ma éjjeli "mozimat" szívesen kielemeztetném egy szakértővel. A következőt álmodtam:
A házunk mellett állt egy magas, körfolyosós lakóház. Ahogy kinéztem az ablakunkon, észrevettem, hogy egy rakás ember áll a tetején. Ahogy jobban megnéztem, észrevettem, hogy éppen Galla Miklós esküvője történik, ott, a háztetőn. Mozdulatlanul állt, öltönyben, és a fején fátyollal, bár inkább egy gusztustalan csipkefüggönyhöz hasonlított a fejfedője. Mögötte szintén öltönyben Balanyi Szilárd, bizonyára ő volt a tanú. Kézen fogtam Drist, és rohantunk át a másik házba, hogy részesei lehessünk a nagy eseménynek. Mire odaértünk, a násznép már nem állt mozdulatlanul a tetőn, hanem elindultak a korfolyosókon - mint valami csigalépcsőn - lefelé. A körfolyosók kimondottan nagy átmérővel rendelkeztek, és minden emelet valami akadálypályaszerűen volt kialakítva. Csak az egyik szintre emlékszem, ahol egy nagy tó volt (körben), és felette rozoga függőhídon, vagy éppen autógumikon ugrálva kellett keresztül jutni. Közben, ahogy mentünk, amerre kellett, rendszeresen összetalálkoztam különböző kollegáimmal, vagy korábbi korszakaimból ismert emberekkel, és mind egyforma, lenszerű, pasztelszínű, földig érő ruhákat viseltek, leginkább a krisna-tudatúak viseletéhez hasonlót.
Na, ezt fejtse meg valaki!