Murphy törvény, hogy azon a területen történnek a legérdekesebb, leginkább elemezhető, leginkább mosolyogtató események, amelyről nem írhatok. S most a pszichológus is azt mondja, hogy jobb, ha nem adom ki, ami a terápia során történik velem. Nem kell mindenféle bizalmasomnak elmesélnem, miről beszélgettük, s mire jutottunk, mert a reakciók megzavarhatják a fejlődést. Ezt annyiban igyekszem betartani, hogy nem mesélem fűnek-fának a foglalkozásokon elhangzottakat, de a blogban azért ezután is szerepeltetni fogom, ami a fejemben vagy lelkemben jár. Na jó, azért lesz szelekció. Mindent a fejlődésért!
Kaptam házifeladatot. Írásban meg kell fogalmaznom, hogy mi a terápiás célom, ez baromi nehéz, magát a problémát sem lehet egy órában összefoglalni, de célként pici fekete pöttyöt szoktak megjelölni, nem pedig egy hatalmas pacát. A másik HF meg még ennél is bonyolultabb: figyeljem meg, mitől indul be az erotikus vágyam. Brrr, amióta figyelnem kell, azóta szinte semmitől. De most komolyan, ez a feladat megoldhatatlannak tűnik, pedig még biztos kapok sokkal durvábbakat is.
Amúgy jól haladunk, minden alkalommal kapok egy adag újdonságot.