Nemrég írtam a blogban a negatív előjelű tipikus férfi, s az érzékenyebb, női lélek iránt érdeklődő pasi közötti dilemmámról. Ott volt a sorok közt, hogy már szinte belenyugodtam, nincs a földön olyan, aki a kettő megfelelő keveréke lenne. S akkor egyszercsak felvillant egy pillanatra. Onnan, ahonnan legkevésbé számítottam rá. Meglepetésemben nem tudtam normálisan reagálni. S bár nem hinném, hogy pont rám lenne szüksége (Sandy ilyenkor jól megrázna: önbizalom, kislány!), azért jó tudni: létezik.