Egy fél másodpercig jó ötletnek tűnt, hogy bemutassam Anyunak frikille-t. Felhívtam, vasárnap a +1 főmnek is terítsen, szeretnék valakit bemutatni. Két kérdése volt csupán, legalábbis kezdésnek:
1. Fiú vagy lány?
2. Esetleg bácsi??? Hány éves?
Mondom, 22. Erre: - Hűha, és ő hogy tudja, hány éves vagy? - értetlenül néztem, belém szorult a szó, úgyhogy megmagyarázta: - Csak hogy ugyanazt mondjuk, nehogy lebukj.
Jó érezni, hogy az embert szereti az édesanyja...

Ja, és a nap poénja nem is ez, hanem hogy unokahúgomról kiderült, van humora. Mikor kezdődött nála, nem tudom, de tény, nem számítottam rá, hogy épp ő mond majd olyat, amitől leesek a székről. Említettem neki az "új barátomat", erre: - Na, mesélj róla! Pl. szülei mivel foglalkoznak? :))) Hát, ennél jobban nem is lehetett volna kikarikírozni a szüleink párjainkhoz való viszonyulását.