Valamivel éjfél után kikapcsoltam a telefonomat. Reggel egy üzenet várt a hangpostámon. Édesanyámtól, az alábbi tajtékzás, szó szerint, teljes terjedelmében:
- Hagggy üzenetet, miii? Hagyj üzenetet... mit kezdjek azzal, hogy hagyj üzenetet?!
Majd letette.

Ahogy a pszichológusom mondta, gyakorolnom kell a megbocsátást. Ahogy anyukám szokta mondani, ő mindig csak jót akar, és az a közel 200 ember, aki nem bírja elviselni, csak belemagyaráz mindenféle rosszat, vagy nem érti, hogy ő csak humorizál. Úgyhogy most, mivel ez volt az új év első üzenete, minden jóindulatomat összeszedve lefordítom, mit jelenthetnek kedves szavai:
- Szervusz, csillagom. Nem tudtalak elérni, biztos alszol már vagy egy jó buliban vagy. Remélem, jól vagytok. Csak boldog új évet szerettem volna kívánni. Holnap beszéljünk, puszillak.